Nagyon sajnálom...

Sziasztok!
Nehéz bejelentés előtt állok. Nagyon utálom most magam, mert megígértettem magammal, hogy ezt nem fogom megtenni. De most mégis muszáj lesz. Ti is látjátok, hogy hol hozok részeket, hol nem, a Zialles történeteket már nagyon régóta nem folytattam, néha eltünök, ígérek részt, de nem jön. Ezt így nem folytathatom. Nem tudom normálisan írni a blogot, ha mindig közbejön valami. Éppenséggel romokban hever az életem. Fel kell kicsit töltődnöm, kicsit szeretnék pihenni, és így nem tudom folytatni ezt. Nehogy azt higgyétek abbahagyom örökre! Nyugi, NEM ZÁROM BE A BLOGOT, de tartanom kell egy kis szünetet. Nagy stresszt okoz, hogy hozni akarom a részt, de nem tudom, és olyan nagy bűntudatom van. Rendbe kell szednem magamat, hogy utána újult erővel vághassak bele újra az írásba.
Nem leszek sokáig távol, nem kell évekre gondolni, a téli szünet, és a fél év után szeretnék visszatérni hozzátok. Addig pedig írni fogok, ha lesz időm és erőm, hogy legyen mit kiraknom nektek január után. :)
Remélem lesz, aki megvár, és nem fogotok eltűnni, mert tényleg vissza fogok jönni, csak kell egy-két hónap, amíg ledőlhetek pihizni.
Puszil és ölel titeket, Bogi! <3
U.I.: Egy Lilot még hozok nektek, és szerintem összedobok még valami kis karácsonyit, olyan ajándékként. ;)