6. fejezet: Nedves álom (+18)

Sziasztoook! Viszatértem! És itt is az új rész. Talán annyit fűzök hozzá, hogy jön egy új szereplő! ;) Na meg, hogy Niall kap egy kis felvilágosító órát! :D  És persze nem is én lennék, ha nem hoztam volna ilyen hamar 18+os részt, saját felelősség! Jó olvasást!

És hogy csak tisztázzuk: Niall 16 éves, Zayn 19 éves, Liam 19 éves, Harry 19 éves (majd hamarosan jön ő is, ne aggódjatok :) ), és Louis 21 éves. Ha máshol mást mondtam, akkor az nem érvényes. Ezek a korok a hivatalosak a blogomban. :)

Niall:

Már majdnem elértem a standhoz, amikor valaki nekem jött és elestem. Tessék Niall, az előbb szerencséd volt, de kétszer már nem lehet!-gondoltam mérgelődve, és lassan felálltam. Újra nekem dőlt egy test, de most már ott is maradt. Ki kellett támasztanom a lábam, mert újra a földön kötöttem volna ki, csak most egy plusz emberrel magamon.
-Sziaaaaa! Lou...louis vagyok!-nyújtotta vagyis própálta felém nyújtani kezét. De jó...egy részeg... Észre se vettem, hogy ennyire elment a délután. Már besötétedett.
-Ni, segítsek?-értek utol társaim, mire én bólintottam. Odalöktem Liam-nek a kócos, banra hajú srácot.
-Öhm, én egy csirkés...mi a franc?!-fejeztem be a nem így tervezett mondatom, mikor azt éreztem, hogy végigfolyt valami a lábszáramon, és fura köhögéshez hasonló hangokat hallottam magam mellől. Amikor lenéztem, nwm akartam elhinni.
-Ez most komolyan lehányt?!-mutattam a mellettem összegörnyedt fiúra. Olyan dühös lettem, hogy bármit szét tudtam volna verni abban a pillanatban, de leginkább ennek a hülyének a pofáját akartam. Ökölbe szorított kezeimre ujjak kulcsolódtak, mire kinyitottam becsukva lévő szemeim. Kicsit reménykedve néztem fel, hogy talán Zayn az, de csalódnom kellett. Miért is vagyok csalódott? Hisz Li a bátyám!... Zayn meg a szerel... Ki ne mondd! Nem az!-veszekedtem magamban egy idegesítő hanggal.
-Hé, nyugi van!-törölte meg nedves arcom Liam. Észre se vettem, hogy elkezdtek folyni a könnyeim. Úristen! Most mit gondolhat Zayn? Biztos egy hisztis picsa vagyok a szemében, aki mindig csak nyávog. De mióta is érdekel, hogy mi a véleménye rólam Zayn-nek? A faszomat érdekli! Még azt sem!-Ne sírj, minden rendben lesz, bár...fogalmam sincs mi a bajod-tűnődött el. Tényleg miért is bőgök? Mint egy havi bajos csaj... Magamra erőltettem egy halvány mosolyt, majd megdörzsöltem arcom, elmorzsolva utolsó könnyeimet is.
-Semmi, semmi...menjünk haza-indultam meg, de egy hang megállított, de nem csak a lábamat, hanem a szívemet is egy pillanatra, hogy utána újult erővel kezdjen el vágtázni, mint egy őrült.
-És vele mi lesz? Nem hagyhatjuk csakúgy itt, teljesen ki van ütve!-szorította továbbra is a testet Zayn.
-Úgy érted, vigyük haza?-kerekedtek ki szemeim.-Nem vagy normális! Idegeneket nem viszek a házamba!
-Nincs más választásunk, csinálnunk kell valamit, ebben igaza van a feketének-bökött feléjük Li.
-Hé, ne feketézz!-morgott Zayn. Mindketten rámnéztek, és mikor belenéztem a tetovált srác szemébe elvesztem benne. Azok az íriszek. Messziről olyannak hat, mintha a pupillája egybe lenne az egész színes résszel. És hogy olyan óriásiak! A testem cselekedett helyettem és arra lettem figyelmes, hogy rábólintottam. Niall, teljesen hülye vagy!-csaptam fejbe magam képzeletben.
-Jó, elviszük, de nálunk csak a kanapé van-mondta Li, miután elindultunk végre. Zayn és bátyám vállukon átvetették Louis karját, és úgy vonszolták.
-Nálunk van három vendégszoba is...vagyis ennyiről tudok-nevetett fel, mire szívem nagyot dobbant-de ott berakhatjuk valamelyikbe-ajánlotta fel. Bólimtottunk. Legalább, ah gyiloks nem minket öl meg. Befordultunk az utolsó sarkon. Amikor odaértünk a házunkhoz, elköszöntünk Zayn-től, de még megvártuk, hogy épségben bejutnak-e a házba.
A szobámban bedőltem az ágyba. Semmihez sem volt kedvem csak aludni. Ezért elhatároztam, hogy reggel fürdök. Felálltam lekaptam magamról a nadrágom, és a felsőm, és megint érezhettem magam alatt a puha paplant. Hasra fordultam és lecsuktam szemeim.
-Niall! Ébren vagy?-kopogott a félig nyitva álló ajtón bátyám egy polóban és alsóban.
-Ühüm...-morogtam a párnámba. Éreztem besüppedni az ágyat magam mellett, majd egy meleg tenyeret hátamon.
-Figyelj...mi tőrtént a vidámparkba? Nekem elmondhatod, tudod jól!-suttogta. Nagyot sóhajtottam, majd megráztam a fejem, már amennyire ment a párnától.
-Semmi nem történt...-sutottgtam vissza.
-Tudom, hogy ez nem igaz, Nialler, ismerlek má annyira. De nem erőltettem. Ha viszont mégis el szeretnéd mondani valakinek, rám számíthatsz!-nyomott homlokomra puszit, mire elmosolyodtam. Szeretem a bátyám! Mégha nem is vérszerinti.-Jó éjt!-állt fel, és ment ki.
-Jó éjt!-szóltam utána. Az álom hamar megtalált és rántott gyönyörű világába.

"-Szia drágám!-öletl magához.
-Szia!-suttogtam vissza, majd megcsókoltam. Vadul csókolt vissza, majd táskáját ledobva a
falnak nyomott. Felnyögtem a hirtelen lökéstől. Beletúrtam zselézett hajába, mire kaptam egy
morgást számba. Tenyereket éreztem meg a combjaim alatt, és felemelt. Lábaimat derekára
kulcsoltam, míg ő enyémet erősen markolta ujjaival. Lökött egyet csípőjén, erre egyszerre nyögtünk fel. Elindult velem az emeletre, és ott benyitott a mi szobánkba. Rárakott anagy francia ágyra és felém mászott. Benyúlt polóm alá, és hasamat simogatta, miközben nyakamon kereste érzékeny pontom, melyet meg is találat kulcsontom felett közvetlenül. Elkezdte szívni, felsóhajtottam. Felhúzta a felsőm, egészen a nyakamig, és csókokkal lepte be a felsőtestem. Mikor V-vonalamhoz ért kicsit beleharapott, belőlem egy kisebb sikolyszerűséget kiváltva. Tudta, hogy ez az egyik gyengém. Levette rólam teljesen az anyagot, így kezeit szabadon vezethette végig mellkasomon. Számra hajolt, de nem csókolt meg, csak megnyalta az alsó ajkam. Beleremegtem. Az őrületbe kergett. Megfotam tarkóját és határozottam húztam le egy csókra. Kicsit meglepődött, de úgy látszott tetszett neki, mert elmosolyodott. Összedörzsölte merevedésünk farmeron keresztül. Egyszerre nyögtem fel a jóleső érzéstől, és a kíntól, hogy mennyire szorítja is a nadrág a farkam. Lekaptam a polót róla, és a sarokba száműztem a ruhadarabot. Végigsimítottam mellkasán, kicsit megálva mellbimbójainál, mert tudtam hogy azt imádja. Elkezdtem őket izgatni. Morzsoltam, csíptem, csavartam. Pillanatokon belül váltak keménnyé, a fekete srác pedig hátravetett fejjel nyögött. Rámmosolygott, majd megcsókolt. Megmozdította csípőjét, mire felsóhajtottam, férfiasságom pedig megremegett. Éreztem, hogy az alsóm már biztos, hogy nem száraz. Párom hirtelen felegyenesedett, és lerángtatta először rólam, majd magáról is a csőgatyát. Visszhajolt rám, és újra összetapasztotta szánkat. Nyelveink újabb vad csatába kezdtek, melyet már sokadjára ő nyert meg. Újabb lökéseket éreztem lábaim között. Lenyúltam alsónadrágjához, és lehúztam a fekete anyagot. Szerelmem emiatt belemosolygott csókunkba, de nem vált el tőlem. Az én fehér boxerem gumis szélénél is megéreztem az ujjakat, ezért készségesem megemeltem a csípőm, hogy lebírja hámozni rólam az utolsó közénk álló akadályt. Benyúlt az éjjeliszekrény fiókba és kihúzott belőle egy ezüst csomagot és egy flakont. Nyeltem egyet. Nem tudom hanyadjára fogom elutasítani és azt sem, hogy meddig bír várni. Kezdtem félni, hogy el fog hagyni.
-Miért félsz?-nézett a szemembe, és hajolt közelebb.-Várjunk még ezzel?-emelte fel a kezében lévő dolgokat. Aprót bólintottam.-Okés...
-Jajj... Tudom, hogy túldramatizálom, de egyszerűen még én ezt nem tudom megtenni. Persze, már nem tudom hányadszorra hallod tőlem ezt, és annyira utálom magam ezért...nem akarom...hogy elhagyj...-folyt le egy könnyem.
-Hé! Sss!-csókolta le a kósza könnycsepet.-Addig várok, ameddig nem állsz rá készen, Manócska... Nem fogok semmit se erőltetni. És az eszedbe ne jusson, hogy azért hagynálak el, mert nem hagyod. Nem azért vagyok veled, mert meg szeretnélek dugni, hanem mert szeretlek. És ha neked úgy jó, akkor sosem fogok lefeküdni veled, de akkor is veled maradok!-puszilta meg orrom. Elmosolyodtam és egy ösztöntől vezérelve, benyúltam lábai közé, é rámarkoltam heréire. Élvezettel a hangjában nyögött fel. Elkezdtem őket masszírozni, mire automatikusan kezdte el a csípőjét, amitől erekcióink összedörzsölődtek. Nagyot nyögtem az érzésre. Megéreztem egy ujjat a fenekemnél. Lassan tolta belém, én pedig felszisszentem a kellemetlenül csípő érzésre. Elkezdte lassan ki-be húzogatni, miközben nem hagyta abba mozgását. A furcsa érzés kezdett egyre jobb lenni. Néhány perc múlva ívbe feszített háttal nyögtem fel. Éreztem, hogy mindjárt elmegyek, de a felettem lihegő fiúnak sem kellhetett sok, ahogy elnéztem elnyílt száját a folytonos nyőgésektől, és rebegő szemhéjait. Tovább mozgattam kezem combjai között. A levegő forró volt körülöttünk, a tincseink a homlkainkra ragadt az izzadtságtól. Egyszercsak egy nagyobb lökés ujjával és büszkességvel együtt és éreztem ahogy lekúszik gerincemen az a megszokhatatlan érzés egészen a tövéig. Hatalamasat nyögve, görcsbe állt lábujjakkal élveztem rá hasamra. Rögtön követett az én rosszfiúm egy óriási morgással. Mellém gördült és átkarolta derekam.
-Szeretlek, Ni...-nyomott puszit ajkaimra.
-Én is téged, Zaynie...-suttogtam vissza, majd elnyelt minket a sötétség..."

Izzadva találtam magam az ágyamban. Egyedül. Akkor csak álmodtam? Így is elpirultam. Még sosem volt ilyenben  részem. Ha azt leszámítjuk amikor apám...khm...de az más tészta. Rákvörösen még mindig az elmémbe vetülő képek miatt, álltam fel és sétáltam a fürdőmbe. Amint megláttam magam a tükörben, azt hittem szívrohamot kapok. Kipirult arc, csillogó szemek, kúsza haj. És egy nagy folt az boxerem elején.
-Ez meg mi a...?-nyúltam hozzá, majd hirtelen minden világos lett. Most már teljesen értem mit takar az a kifejezés, hogy "nedves álmok". Ha lehet még jobban pirulva szedtem le magamról az anyagot, majd bemásztam a zuhanyzóba. A farkam fixíroztam. Tudom nem normális dolog, de velem még sose történt ilyen. Én még szűz voltam minden téren. Soha nem értem még magamhoz, nem történt "baleset" sport közben, sem ilyen, mint most. Na persze ott az apás sztorim...de az egyáltalán nem tarzozik ide. Kirázott a hideg az emlékre, gyorsan száműztem is gondolataimból.Hirtelen bukkantak elő a kérdések a fejemben. Vajon normális méretű? Vagy rövid? Hosszú? Vastga vagy inkább vékony? Baj, hogy alig van rajta szőr? Nem vagyok a szőrös emberek híve... Amikor rájöttem miken is gondolkozok, és mit is bámulok éppen, éreztem hogy a nyakam is belepirult. Gyorsan végeztem a fürdéssel, majd a régit szennyesbe dobva, új alsót felvéve indultam le a konyhába. Próbáltam minden az ébredésemmel kapcsolatos dolgot eltűntetni agyamból. Viszont néhány dolog kezdett érdekelni a szexről. Na majd utána nézek a neten-határoztam emagam fejben. Gáz, hogy vannak dolgok amiket még nem tudok ezzel kapcsolatban, de ezeket az órákat mindig kihagytam és senki nem is beszélt ezekről, amikor én a közelben voltam. Tudták, hogy mennyire felkavar a dolog. De most kezdte furdalni az oldalam a kiváncsiság.
-Sziasztok!-köszöntem a ház másik két lakójának.
-Hello-mosolygott rám Liam, aki épp rántottát csinált. Leültem az asztalhoz, apával szembe, aki nagyban olvasott egy újságot.
-Tessék!-rakott elém egy tányér ételt bátyám. Leült mellém, majd rámnézett.-Minden rendben?-ráncolta szemöldökét.
-Öhmm....persze-fordítottam el a fejem, mert éreztem a vért az arcomba szökni. Gyorsan ettem meg a reggelit, és felrohantam a szobámba. Elfeküdtem az ágyon. Úristen. Ennyire látszott, hogy más voltam?-fogtam tenyerembe arcom.
-Kop-kop, bejöhetek?-hallottam meg a hangját tesómnak.
-Gyere!-dünnyögtem kezembe.
-Niall...sosem beszéltek neked ezekről a dolgokról, ugye?-rakta karjaimat magam mellé. Lenéztem a padlóra. Tudtam mire gondol. De honnan tudja?-Figyu, ha szeretnéd én elmndok mindent. Vagy ha akarod akkor apa is elmondhatja, na?-mosolygott rám melegen, mire valamennyire feloldódott a görcs a gyomromban, mely a témától keletkezett.
-Inkább veled beszélnék erről...-mondtam halkan, de nem mertem a szemébe nézni. Felültem és lelógattam a lábam az ágy széléről.
-Na, mesélj mi volt reggel?-kérdezte, pedig szerintem biztosra tudta, hogy mi történt, de ő mégis lassan haladt. Kezdtem kicsit megnyugodni.
-Hát...volt egy fura álmom...-sütöttem le szemim.-és amikor felébredtem...akkor...hát...ned-nedves volt...ott-dadogtam ki teljesen elpirulva. Nagyon gáznak éreztem. De szégyelltem is kicsit magam, hogy ennyi idősen kb. semmit se tudok erről.
-Hé! Nyugi van! Ezek nem olyan dolgok, ami miatt szégyelned kellenne magad, vagy úgy érezned, hogy kínos. Ez teljesen normális dolog. Nem a te hibád, hogy senki sem mondott semmit, és tudatlan vagy etéren-ölelte át vállam, mire neki dőltem.-Ezek a nedves álmok. Álmodsz valami erotikussal túlfűtötett, és reggel az lesz az eredménye, hogy elélvezel-mondta teljes nyugodtsággal, mintha csak az időjárásról beszélne. Én pedig csak lehajtott fejjel pirultam bele mondandójába.-Ki volt álmodban? Lány vagy fiú?-kérdezte kicsit később.
-Öhmm...ez miért fontos?-emeltem rá tekintetem.
-Ebből is meg tduhatjuk a nemiidentitásod. Egy emberrel volt vagy többel? Ha fiúval akkor ki volt alul? Vagy nem feküdtettek le?-sorolta kérdéseit.
-Uhh...fiú volt...egyedül...és umm...én...en lettem volna alul...-nyögtem ki.
-Hogyhogy csak lettél volna?-emelte fel fél szemöldökét.
-Hát...elővett egy ezüst csomagot meg egy flakont...amikről fogalmam sincs mik. Bár a csonagot sejtem. De tudtam, hogy kellenek majd a szeretkezéshez, de féltem. Nem tudom miért, de nem engedtem neki.
-Ahhha...hmm...várj egy picit-sietett át az ő szobájába. Mikor visszatért, kezében két dolgot fogott. Visszaült mellém, és a kezembe nyomta őket.
-Óvszer-mutatott az ezüstös csomag felé.-Sikosító-bökött a flakonra.-Ezt inkább a homoszexuálisak használják, de a heterók is előszeretettel veszik igénybe, ahogy én is.
-Aham...-forgattam kezemben a tárgyakat.
-Műpénisszel sajnálom nem szolgálhatok-mosolyodott egy kicsit el, mire én pirulva szóltam:
-Nem is kell...azt Zayn jóvoltából, láttam három polcnyit.-erre a kijelentésemre felnevetett.
-A nemiindetitásodat nézve...igazából egy álomból semmi biztosat nem lehet mondani, de felvethető, hogy homoszexuális vagy-nézett rám szeme sarkából. Én is ránéztem.
-Az rossz, nem?-kérdeztem félénken.
-Dehogyis! Ez meg ne forduljon a fejedben mégegyszer! Egyáltalán nem! Azt szeretsz, akit. Zayn is biszexuális, mégis normális ember. Idefigyelj Ni! Ha nem hetero vagy, attól még ugyanúgy jó ember vagy, és fogad el, ha ebben egy picit máshogy gondolkodsz, jó?-fogta meg állam, és fordította magafelé arcomat. Bólintottam.
-Okés. Gondolom ezekről azért tudtál valamennyit-bólogattam kijelentésére.-De nem tudom, hogy a betegségekről is hallottál már. A legrosszabb az AIDS. Nem lehet gyógyítani. Csak vérrel, és nemi úton tud fertőzni. Bárkivel bújsz ágyba Niall, ígérd meg, hogy mindig fogsz védekezni!-nézett a barna szemeivel kék tekintetembe komolyan.
-Ígérem-mondtam én is komolyan.
-Okés-mosolyodott el, és megölelt. Ém is átkaroltam hátát.-Azt még elmondod, ki volt a szerencsés fiú? Vagy nem ismerted?-suttogta fülembe. Előtörtek az emlékek és teljesen elpirultam-ma már sokadjára-, ezért Li nyakába fúrtam arcom. Akár egy 5 éves. Pedig már 16 vagyok.
-Öhm...Zhahyhn...-morogtam bőrébe.
-Tessék?
-Zayn...-hajoltam el egy kicsit tőle.
-A szomszéd Zayn?-kérdezte kikerekedett szemekkel, csak bólintottam.-Hát, ha valóban érzel iránta valamit, én drukkolok tesó! De vigyázz vele!-borzolta össze hajam. Felállt és már ajtóban volt, mikor utána szóltam.
-Ezeket itt hagytad-emeletem fel a flakont és az óvszert az ágyról.
-Tartsd csak meg, szükséged lehet majd rá!-kacsintott, amibe én belvörösödtem.
-Liam...kössz...-néztem rá, értetlenül tekintett vissza.-Mindent-mosolyogtam rá, mire ő is elmosolyodotott majd ott hagyott. A cuccokat bedobáltam a fiókomba, majd hanyatt dőltem és elkezdtem gondolkozni... Na ki máson, mint Zayn-on...